jól elfutott velünk az élet s mellette mi magunk

projurio je život s nama i mi sami pored njega

a nyelv mit ránk hagytak s magunkba szívtunk ma csúnyán ránkdadog

jezik što su nam ostavili i u sebi udisali danas ružno nam muca

megroggyant térde gerince félek még összeomlik

skrhan mu je koleno kičma bojim se srušiće se

kinek a szó kinek a szóköz ami egy volt ma szétszakadt

kome reč kome razmak reči što je jedno bilo danas se pocepao

mondjuk csak mondjuk hát a magunkét lelkesen

pričamo samo pričamo oduševljeno teramo svoje

belülről hallgatózva mi írunk mi olvasunk mi vetjük a keresztet

iznutra osluškujući mi pišemo mi čitamo mi se krstimo

bámuljuk a szakadék mélyét melynek szélétől már

dubinu ponora promatramo od čijeg ruba već

csak egy lépés már csak egy fél egy negyed

samo jedan korak već samo pola samo četvrt

egy élet egy halál választ el

samo život samo smrt nas deli

a választ elfeledtem a szavak szétbogárzanak hová szöktök

zaboravio odgovor rasprše se reči kuda bežite

hálátlanok szolgáim vagytok mindhalálig

nezahvalne sluge ste mi do smrti

s míg végül rendre somfordálva mégis visszajönnek s összegyűlnek

ali na kraju šmugnuvši se ipak vraćaju i skupe se

kegyes szemlét tartva felettük belémdöbben

i održavajući nad njim velikodušnu smotru zaprepašćeno se pitam

jó-jó de mi volt a kérdés

dobro-dobro ali šta je bilo pitanje