Minden végtagunkkal összefonódva

Isprepletenih udova

az ősemberi csont- és izomcsomóba,

u iskonski snop kostiju i mišića

vérünk egymás vérébe oltva,

krvlju jedno drugo smo kalemili,

oly egyek voltunk, mintha így születtünk volna :

kao zajedno rođeni, jedno smo bili :

nő-férfi, egy-test, együtemű két szív,

muškarac-žena, jedno telo, otkucaji isti,

iker-lelkek reflexei,

refleksi dvojnih duša,

közelből összevillanó szemek

bleštavila bliskih pogleda

lidérc-lángokkal egymásba cikázók -

plamenom iskušenje je spojilo -

Mi tépte ketté ezt az egy-világot?

Taj jedinstveni svet šta je rasporilo?

Mintha doronggal ütöttek volna gerincen,

Kao batinom u kičmu udareni,

bénultan és kihülve,

promrzlo, oduzeto,

dermedten elterülve,

prestravljeno, ukočeno,

jégszárnyasan, távolodón repülve

ledenim krilima se udaljujemo

egy-fekhelyünkről már kétféle űrbe :

iz istog postolja u odvojene vasione :

étheri hidegek vagyunk s vágytalanok,

bez želje smo i nebesko otuđeni

mint a nemtelen, meddő angyalok.

kao bespolni, jalovi anđeli.

Külön-külön összekulcsolt kezünk

Sklopljenim rukama odvojeno

bocsánatért eseng : amiért nem vétkezünk,

preklinjemo za oproštaj : jer ne grešimo,

s mert testünk gyatra újra fölidézni

jer tela su nam zlehuda opet otkriti

az Éden valóraváltott

ostvareno obećanje Raja,

igéretét, s egymásnak újra megadni

i jedno drugom opet pokloniti

a tegnap ízlelt pillanatnyi

jučer kušanu, trenutačnu

örökkévalóságot.

slavu neprolaza.