tengerré álmodja magát a Tó

Jezero sanja da se u more pretvorio

egy hatalmas felhő ellopja a túlpartot

drugu obalu ogroman oblak ukrade

kabátomra hófehér virágot rajzol a köd

magla na moj kaput snežnobeli cvet crta

száműzi árnyékom a borús idő

nestade mi senka sunce je rob

fogságába esett nap

oblačnog vremena

a Teremtő szobra kitárja karját

širi ruke kip Stvaraoca

megáldja szavaimat amivel a templomkert

blagosilja moje reči kojima ljiljane

liliomait altatgatom elvarázsolt csalogány

vrta crkve uspavljujem opčaran slavuj

az álom alagútján a Tóhoz szállok

u tunelu snova do Jezera se spuštam

számlálgatom fehér akácfürtjeit lobogtató hullámait

prebrajam belim snopovima akacije mašuće valove

felidézem a kezdet illatát ahol a levegő

prizivam miris početka gde u napuklinama

réseiben boldog dalnok dalolok

vazduha kao sretna pevačica pevam

ingyen dolgoztam és mégis kidobtak

džabe radila ipak su me na svu sreću

minden lapból hála a jó istennek így szabad

iz svakog magazina izbacili tako sam slobodna

maradtam nem kellett senki seggét kinyalnom

ostala nisam morala ničiju guzicu lizati

de mit követtem el hogy olyanná vénült

ali šta sam skrivila što mi je lice tako ostarilo

az arcom mint az élet fáján feledett alma

kao na drvu života zaboravljena jabuka

magam vagyok a visszafordíthatatlan változás

sama promena sam koja je nepovratna u mojoj

szikkadt bensőmben meddő magok testem

sušnoj unutrašnjosti su jalova semena moje telo

lágyan döndülő dob fájdalmakat rezonál

sa lagano pokrenutim bolovima bubnja zajedno

gerincem rezgési csomóvonal búgattyú-

titra kičma mi je čvor rezonancije na zvuk klepetuše-

zúgattyú-pengettyű-csengettyű lármás

medenice-čaktara-cingara glasnog instrumenta

hangszer gyógyító hangokra várok

čekam što smiraj donosi