Cigány asszony monológja

Monolog Ciganke

(Az 1. felvonás 1. jelenetéből)

(Iz 1. scene 1. čina)

Onnan indultam

I ja sam otud

Én is:

Krenula:

A vadvirág lángokban rejtőző

Sa zemlje usamljenika u plamenu

Árvák földjéről,

divljeg cveta skrivajuće,

Hol szomorú tüzekre olvassák

Gde majke sa bebama na grudima

Bánataikat az anyák

Svoju jadikovku

Mellükön éhes csecsemőkkel,

Tužnim vatrama čitaju,

Suttogva Mária nevét,

Ime Marije šaputajući,

Vándorolva

U našoj lelekavoj zemlji veličine kolotečine

Márvány-fagy telekkel

Mramorno-mraznom zimom

Nyöszörgő keréknyomnyi hazákban,

Lutajući,

Csillagfény-zománcos éjjeleken

U zvezdanosjajem emajliranim noćima

Lázas gyermekek

Nad majušnim čelima

Madár-homlokára hajolva,

grozničavih deteta saginjajući,

Éj-sóhaj sátrakban

U noćnim uzdasima punim čadrima

Rejtőzve,

Skrivajući,

Kuporogva várva

Iskupitelja

A Megváltót.

Šćućureći čekajući.

Mi lesz

Gospode moj,

Velünk, Uram,

Šta li će biti s nama,

A jövendők mit hoznak?

Šta će budućnost doneti?

Angyalaid

Doneće li

Csendőr éveket

Tvoji anđeli

Hoznak?

Godine žandara?

S mi lesz

I šta li će biti

Teveled, Uram,

S tobom, Gospode moj,

Neked az évek mit hoznak?

Šta li će tebi godine doneti?

Kereszteket

Dal raspeća

Ácsolnak,

Tesare,

Uram?

Gospode moj?

S mi lesz

I šta li će biti

A kis

Sa sićušnim

Népekkel,

Narodima,

Koponyaheggyé,

Pretvaraju li se

Auschwitzi hamuvá

U gomile lobanja, pepeo Aušvica,

Válnak, Uram?

Gospode moj?

S az emberiséggel

I šta li će biti

Mi lesz,

Sa čovečanstvom,

Uram?

Gospode moj?

Milliárdoknak

Milijardama,

A jövendő ezredek

Budućim milenijumima

Mit hoznak?

Šta li će doneti?

*Társszerző: Nagy Gusztáv

*Koautor: Gustav Nađ