A hajnal trombitái köszöntenek minket a hajnal öregjei és fiataljai

Trube zore nas pozdravljaju matorci i mladići zore

hideg árnyékunkba hull a kígyó mielőtt szemeit ránk emelhetné

pre no što bi nas zmija pogledati mogla u naše hladne senke pada

emlékezz rám ha elmegyek a víz összegyűrődik lépteim mögött

odem li seti se mene iza mojih koraka voda se zgužva

most a négy fal között dolgozom tollal ecsettel vésőkkel és más egyszerű szerszámokkal

sad između zidova perom kistom dletom i drugim jednostavnim alatima radim

tűz és kibontatlan titok van az ujjaimban az építés törvényeit hirdetem

vatra i neotkrivena tajna je u mojim prstima zakonitosti izgradnje oglašavam

de sajnos nekünk a legjobb barátaink értelmét is át kell alakítanunk

ali mi na žalost razum i najboljeg prijatelja moramo preobraziti

toronylámpa és bányamunkás vagyok egyszemélyben mi az amit nem értesz meg belőlem

istovremeno sam i svetiljka zvonika i rudar šta je to što ne shvataš kod mene

íme itt van a tányér fehér porcellánból készítettem

evo tu je tanjir iz belog porculana sam izradio

és keresztben fekszik rajta a kés ami fiatal gyümölcstől véres

i na njemu od mladog voća krvav nož unakrst leži

ne nevess hogy beszélek hozzád nem tudok elszakadni tőled

nemoj se smejati što tebi govorim ne mogu se odvojiti od tebe

bátor fiaiddal és termékeny asszonyaiddal

svojim hrabrim sinovima i plodnim ženama

életem tavaszi környéke vagy te

prolećna okolina mog života si

az elindulásom és megérkezésem vagy te

moja početna i odredišna tačka si

megmozsdom a fényben hogy tiszta és jószagú legyek neked

u svetlu se umivam da bi ti čist bio i dobro mirisao

a hullám bejön a szobába hogy elvigyen

val ulazi u sobu da te odnese

vasszerkezeten állok

na gvozdenom sklopu stojim

kiáltásomban harcaid emlékei virágoznak.

u mom uzviku uspomene tvojih borbi cvetaju.