Nem én kiáltok, a föld dübörög,

Não sou eu que grito, é a terra que troa.

Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,

Cuidado, cuidado, que Satã enlouqueceu;

Lapulj a források tiszta fenekére,

encolhe-te nos fundos claros das fontes,

Símulj az üveglapba,

cola-te aos vidros,

Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,

oculta-te atrás do brilho dos diamantes,

Kövek alatt a bogarak közé,

sob pedras, entre os insectos,

Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,

tu, coitado, coitado.

Te szegény, szegény.

Com frescos aguaceiros na terra penetra –

Friss záporokkal szivárogj a földbe -

em vão te banhas em ti,

Hiába fürösztöd önmagadban,

só no outro podes teu rosto lavar.

Csak másban moshatod meg arcodat.

Sê o fio breve de uma erva

Légy egy fűszálon a pici él

e serás maior que o eixo do mundo.

S nagyobb leszel a világ tengelyénél.

Oh, máquinas, aves, folhas, estrelas!

Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!

Nossa mãe estéril implora um filho.

Meddő anyánk gyerekért könyörög.

Amigo, caríssimo, meu querido amigo,

Barátom, drága, szerelmes barátom,

seja terrível, ou maravilhoso,

Akár borzalmas, akár nagyszerű,

não sou eu que grito, é a terra que troa.

Nem én kiáltok, a föld dübörög.