Eld,

Tűz

du levande,

te gyönyörű,

vakre, som flagrar med stjernekrefter

dobogó, csillag-erejű

og fyrer lokomotivet til døde, jagar det

te fűtsd be a mozdonyt halálra,

inn i si svarte, tyngjande einsemnd,

hajszold, hogy fekete magánya

eld,

ne legyen néki teher,

du levande,

tűz

inspirasjon med røter i altet,

te gyönyörű,

bløm i den blødande fuglen,

ihlet, mindenség-gyökerű,

brenn han opp så han seier vår skjebne,

virágozz a vérző madárban,

det er ikkje oska vi ønskjer

égesd hogy a sorsot kimondja,

men ordet, hans vaktande ord,

nem a hamuvá izzó csontja,

eld,

virrasztó igéje kell,

du levande,

tűz

isen sigrar du over, med hender av sol,

te gyönyörű,

ikkje tol at vi eldest, ein etter ein,

jegeken győztes-örömű,

og får skjegg på vår sjel,

ne tűrd hogy vénhedjünk sorra

av nøktern, kjølig vurdering

lélekben szakállasodva,

her i vår verd av kjøp, sal og svik,

hűlve latoló józanságban,

sveip oss i morgonrode,

ahol áru és árulás van,

send oss på flog mot evige forbod

öltöztess tündér-pirosba,

inn i den raude dans over alle isfjell,

röptess az örök tilosba,

du, ungdommens konge,

jéghegyek fölé piros bálba,

eld!

ifjúság királya,

tűz!

© Nagy László jogutóda