Zörg az ág és zug a szél

Grenen suser, sval er vinden,

cigányasszony útrakél

vandrersken, sigøynerinnen

feje piros keszkenős

tar sitt røde skaut og går,

zsír haján a rossz kenőcs

blankt av fett er hennes hår,

lepedőbe köti bugyrát

klær og klut og barn i bylt

úgy viszi a pereputtyát

er på vandring, solforgylt,

csípőn kötve csücske kettő

fast om hoften bærepakken,

nyakán lóg a másik kettő.

dobbelt festet over nakken.

Háti jószág, pereputty:

Lille vesen, sammentullet,

pici rajkó, jól aludj!

sov, sov godt og sammenrullet.

Mezők jönnek, erdőségek

Åkrer kommer, skoger gilde,

jó vidékek, rossz vidékek

gode trakter, trakter ville,

szép hazák,

vakre land,

zöld hazák:

grønne land.

jár a szél és zörg az ág.

sval er vinden, grenen suser.

Bús szederfa álldogál

Morbærtreet står så trist,

pici rajkó sírdogál

og den lille gråter visst,

bús szederfa naptól szárad,

visne grener slår i vinden,

cigányasszony ina fárad

dødsens trett sigøynerinnen

fára köti lepedőjét

fester bylten sin på grener,

úgy ringatja csecsemőjét.

vugger barnet under grener.

Bölcsőt tartja: bölcs a fa;

Treet holder: klokt er treet,

Szedret adja: jó a fa.

gir oss morbær: godt er treet.

Ad tüzet is száraz ág:

Tørre grener gir oss flammer,

mindenütt csak hajt az ág

overalt er tørre grener,

hogyha tüz van: a tüz ég is

finnes ild så kan den brenne,

kerül hozzá kis fazék is

også under gryter tenne,

kis fazék

store gryter

nagy fazék

eller små,

mindenütt csak jó az ég.

himmelen er klar og blå.

Ágra köti lepedőjét

Grenen holder, vuggen gynger,

úgy ringatja csecsemőjét:

hør, sigøynerinnen synger:

»Ági jószág, pereputty

«Sov du lille, på din gren,

pici rajkó, jól aludj.

himmelen er klar og ren.

Mezők jönnek, erdőségek

Åkrer kommer, skoger gilde,

jó vidékek, rossz vidékek:

gode trakter, trakter ville,

teneked mind jó vidék;

alt for deg ei såre godt,

mindenütt csak kék az ég.

rosenrødt og himmelblått.

Ne felejtsd, hogy ágrul lettél

Ikke glem det lune, trygge

szederfa alatt születtél

morbærtreets lys og skygge,

s mint a röpke mag az ágrul,

men som frøet, fritt og stille,

úgy leszakadsz majd anyádrul

flyr du bort fra meg, du lille,

se apád,

helt alene,

se anyád,

uten andre,

se országod, se tanyád.«

hjemløs vil du alltid vandre.»

Mesél neki rémeket,

Eventyr med mørke klanger

dalol neki éneket:

dukker frem i mine sanger:

»Ági jószág, pici lélek

«Lille sjel på treets gren,

milyen jó neked az élet:

himmelen er klar og ren:

hogyha jön a csunya szél,

du vil skjelve når den kommer,

pici rajkó picit fél

når den stygge vinden kommer,

ad tüzet a száraz ág:

men de tørre grener knitrer

kivárod a tavaszát.

helt til vårens stjerner glitrer,

Hogyha ég a nap sugára

og når solens ild, den røde,

a gazdának nagy a kára;

legger bondens åker øde,

neked semmi, kis bolond:

går du fri, du lille tåpe,

mindenütt csak hűs a lomb:

under løv og dugg og dråpe:

Cse'bogár,

mørke bille,

Cse'bogár,

sorte bille,

a gazdának csupa kár.«

bare bonden går det ille.»

»Mezők jönnek, erdőségek,

«Åkrer kommer, skoger gilde,

jó vidékek, rossz vidékek

gode trakter, trakter ville,

teneked mind jó vidék:

alt for deg er såre godt,

mindenütt csak kék az ég.

rosenrødt og himmelblått.

Erdőn hogyha zsidót látsz,

Kommer skurken deg for nær,

meg se nézed, neki látsz.

vis ham modig hvem du er.

Mezőn hogyha lányra lelsz,

Piken skal du favne, kysse,

meg se kérded, úgy ölelsz.

uiten spørsmål skal du kysse.

Nem hiába ágrul lettél

Du fikk sjel og blod og sener

szederfa alatt születtél

under morbærtreets grener,

s mint a röpke mag az ágrul,

du vil fly som frø med vinden

úgy szakadsz le majd anyádrul

fra din mor, sigøynerinnen,

se apád,

helt alene,

se anyád,

uten andre,

se országod, se tanyád.«

hjemløs vil du alltid vandre.»