Az ólak véres melegében

Hvem er det som våger å lese

ki mer olvasni?

i stallenes blodige varme?

És ki mer

Hvem tør begi seg på vei

a lemenő nap szálkamezejében,

eller noe sted hen

az ég dagálya és

i den flisete feltet av solnedgang,

a föld apálya idején

i tider av himmelflo

útrakelni, akárhová?

og jordebbe?

Hvem er det som våger å stå

Ki mer

med lukkede øyne

csukott szemmel megállani

på det laveste punkt,

ama mélyponton,

der hvor

ott, ahol

det alltid vil finnes et siste vink,

mindíg akad egy utolsó legyintés,

et hustak,

háztető,

et vidunderlig ansikt, eller bare

gyönyörü arc, vagy akár

en hånd, et nikk, en håndbevegelse?

egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?

Hvem kan med rolig hjerte

senke seg ned i drømmen

Ki tud

som skyller over barndommens sorger

nyugodt szívvel belesimúlni

og løfte havet til sitt ansikt som en håndfull vann?

az álomba, mely túlcsap a gyerekkor

keservein s a tengert

marék vízként arcához emeli?

1972