1
1
Stavo seduto sotto lo scalo sulla prima pietra
A rakodópart alsó kövén ültem,
guardavo come naviga via la scorza d'anguria.
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Assorto nel mio destino avvertivo appena
Alig hallottam, sorsomba merülten,
come ciarla la superficie e tace il profondo.
hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.
Come se il Danubio fluisse dal mio cuore;
Mintha szívemből folyt volna tova,
era torbido, saggio, grande.
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
Ogni onda e ogni moto era un sussulto
Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
un tendere e afflosciarsi come i muscoli
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
quando l'uomo lavora lima batte
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
fa mattoni di tufo, vanga.
minden hullám és minden mozdulás.
Mi cullava anche, con delle favole come mia madre,
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
lavava tutti i panni sporchi della città.
s mosta a város minden szennyesét.
Cominciava a gocciolare
És elkezdett az eső cseperészni,
ma come fosse la stessa cosa, la pioggia smetteva.
de mintha mindegy volna, el is állt.
E tuttavia come chi osserva la pioggia battente
És mégis, mint aki barlangból nézi
da un anfratto - guardavo il circostante:
a hosszú esőt - néztem a határt:
un venir giù monotono da parere eterno,
egykedvű, örök eső módra hullt,
incolore, ciò che si colorava, qua e là, era passato.
színtelenül, mi tarka volt, a múlt.
Il Danubio era un continuo scorrere. E come un bimbo
A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
nel fertile grembo incurante di una madre,
másra gondoló anyának ölén
la schiuma giocava buona buona,
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
ridacchiandomi in faccia.
és nevetgéltek a habok felém.
E sulla corrente del tempo vacillava
Az idő árján úgy remegtek ők,
come lapidi tombali in cimiteri cadenti.
mint sírköves, dülöngő temetők.
2
2
Io mi son un che guarda da millant'anni
Én úgy vagyok, hogy már százezer éve
ciò che all'istante vede.
nézem, amit meglátok hirtelen.
Un attimo, e lì è la totalità del tempo
Egy pillanat s kész az idő egésze,
che centomila avi guardano unitamente a me.
mit százezer ős szemlélget velem.
Vedo ciò che no hanno veduto perché zappavano
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
uccidevano abbracciavano, facevano il dovuto.
öltek, öleltek, tették, ami kell.
E immersi nella materia loro vedono
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
(devo confessarlo) ciò che io non vedo.
mit én nem látok, ha vallani kell.
Sapevano l'un dell'altro cose come gioia e tristezza;
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
a me il passato, a loro il presente.
Enyém a múlt és övék a jelen.
Scriviamo versi - loro che tengono la mia matita
Verset írunk - ők fogják ceruzámat
e io li sento, me ne ricordo.
s én érzem őket és emlékezem.
3
3
Mia madre era di kun, mio padre per metà transilvano
Anyám kun volt, az apám félig székely,
e per metà, se non del tutto, rumeno.
félig román, vagy tán egészen az.
Dalla bocca di mia madre era dolce il cibo
Anyám szájából édes volt az étel,
dalla bocca di mio padre era bello il vero.
apám szájából szép volt az igaz.
Se mi muovo, sono loro che si abbracciano,
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
il che talvolta mi rattrista -
Elszomorodom néha emiatt -
è la vita che trascorre, e di questo io sono fatto. "Vedrai
ez az elmúlás. Ebből vagyok. "Meglásd,
quando non ci saremo più!... - così mi parlano.
ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak.
Mi si rivolgono perché io sono già loro;
Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
nel mio essere debole è così che sono forte,
gyenge létemre így vagyok erős,
chi ricorda, sa di essere più dei molti
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
perché fino alle cellule sono ogni avo -
mert az őssejtig vagyok minden ős -
sono l'Avo, che dal preesistente si moltiplica,
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
felicemente mi fondo con mio padre e mia madre
apám- s anyámmá válok boldogon,
e a loro volta loro due si scindono
s apám, anyám maga is ketté oszlik
così io mi moltiplico in un uno appassionato!
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
Sono il mondo - tutto, che era e ciò che è:
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
le tante generazioni che vicendevoli si assalgono.
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
I conquistatori mi vincono da morti
A honfoglalók győznek velem holtan
e la sofferenza dei vinti mi tormenta.
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Arpàd e Zalàn, Werboczi e Dòzsa -
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
turchi tartari slavi rumeni in uno
török, tatár, tót, román kavarog
nel mio cuore, che già col passato è in debito
e szívben, mely e múltnak már adósa
e con un sereno futuro - ungheresi d'oggi!
szelíd jövővel - mai magyarok!
... Io voglio lavorare. E' già
... Én dolgozni akarok. Elegendő
pesante fatica dover confessare il passato:
harc, hogy a múltat be kell vallani.
al Danubio, alle tenere onde che abbracciano
A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő,
presente passato e futuro.
egymást ölelik lágy hullámai.
La lotta che hanno combattuto i nostri avi
A harcot, amelyet őseink vívtak,
già il ricordo la discioglie in pace:
békévé oldja az emlékezés
organizzare finalmente il daffare comune
s rendezni végre közös dolgainkat,
è lavoro nostro, e non è poco.
ez a mi munkánk; és nem is kevés.