Da due giorni piove a dirotto, se apro la finestra,

Két napja így zuhog s hogy ablakom nyitom,

sulla mia tavola nuvola si posa,

Páris tetői fénylenek

brillano i tetti di Parigi

felhő telepszik asztalomra

mi si illumina il viso di luce umida.

s arcomra nedves fény pereg.

Sto al disopra le case eppure vivo nel abisso,

Házak fölött, de mélyben állok mégis itt,

la fuliggine bagnata mi avvolge,

rámsír az esővert korom,

mi vergogno per questo fango torpido

s szégyenkezem e lomha sártól

e del tramonto sudicio di notizie.

s hírektől mocskos alkonyon.

Oh, guerra dalle ali nere e sferzanti,

Ó suhogó, feketeszárnyu háború,

terrore che dai vicini spira!

szomszédból szálló rémület!

Di là, non si semina, ne si fa la raccolta,

nem vetnek már, nem is aratnak

non c'è più neppure la vendemmia.

és nincsen ott többé szüret.

Tace il pigolio del pulcino, non arde più neanche il sole,

Madárfió se szól, az égből nap se tűz,

madri son stati privati dai figli,

anyáknak sincsen már fia,

Hispania! scorrono con furore,

csupán véres folyóid futnak

i tuoi fiumi insanguinati.

tajtékosan, Hispánia!

Ma verranno nuove frotte, se serve, sbucheranno dal niente,

De jönnek új hadak, ha kell a semmiből,

frotte, come un tifone impazzito,

akár a vad forgószelek

dalle terre ferite e dal

sebzett földekről és a bányák

profondo delle miniere.

mélyéről induló sereg.

Libertà, i popoli evocheranno il tuo destino,

Népek kiáltják sorsodat, szabadság!

il canto, anche oggi, risuonava per te;

ma délután is érted szállt az ének;

i poveracci di Parigi, intrisi d'acqua,

nehéz szavakkal harcod énekelték

con parole grevi cantavano la tua ribellione.

az ázottarcu párisi szegények.

1937