Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Trasognare su alcune tue parole,

Elrévedezni némely szavadon,

Come sui fulgidi nubi del cielo crepuscolare

Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog

E le stelle oltre ad essi scorgono spuntare.

És rajta túl derengő csillagok.

Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,

Quando un tuo sguardo mi sta per scrutare,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

È come il raggio di sole brillante sulla gronda

Mint napsugár ha villan a tetőn,

Malgrado l’arrivo della sera malinconica.

Holott borongón már az este jön.

Non so che cosa sia, ma io l’avverto

Én nem tudom, mi ez, de érezem,

Che la mia vita è più bella di nuovo,

Hogy megszépült megint az életem,

Le tue parole vellutate carezzano mio cuore

Szavaid selyme szíven símogat,

Come il vento di marzo le sepolture.

Mint márciusi szél a sírokat!

Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

È un dolore dolce, lascio che mi faccia male.

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Se fosse un’inezia o uno sbaglio, sia pure,

Ha balgaság, ha tévedés, legyen,

Perdonami questo, se fosse amore.

Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!