1

1

Libri mi piombano addosso e gridano:

Könyvek rohannak rám és kiabálnak:

Sfoglia, sfoglia,

Lapozz, lapozz,

Mille pagine,

Ezeroldalakat,

Che i tuoi occhi scorrano come il treno veloce,

Rohanjon szemed, mint a gyorsvonat,

Recupera, recupera,

Pótold, pótold

In giorni

Napok alatt

Gli anni e i decenni,

Az éveket, az évtizedeket,

Il mondo antico e nuovo:

Az ó s az új világot:

Le cose omesse!

A mulasztottakat!

Giungono le visioni, il tormento dolce,

Látások jönnek, édesen gyötörnek,

Turbinano senza tregua,

Szünetlen kavarognak,

E supplicano,

És könyörögnek,

E ordinano:

És parancsolnak:

Incidici nella pietra,

Véss a kőbe minket,

Noi, noi,

Minket, minket,

Presto, presto,

Hamar, hamar,

Non lasciare irrisolti i nostri segreti,

Megoldatlanul ne hagyd titkainkat,

Il tesoro raro non lasciar sfuggire.

Elillanni ne hagyd a ritka kincset.

Finora cosa hai pescato? Solo la tinca.

Mit fogtál eddig? Csak cigányhalat.

Or’ vengono i pesci dei mari profondi.

Most jönnek a mélytengeri halak,

I pesci d’oro.

Aranyhalak.

E vengono i vivi, vengono gli uomini,

És jönnek élők, jönnek emberek

E dicono: ama, ama,

S szólnak: szeress, szeress,

Finora non hai mai amato,

Hisz nem szerettél eddig sohasem,

Ama tutto e ama tutti quanti,

Mindent szeress és mindenkit szeress,

E’ tanto dolce quest’amore umano,

Olyan édes az emberszerelem,

L’amore universale.

A minden-szerelem.

Cosi umida, fredda la tomba.

Olyan nyirkos, hűvös a sírverem.

E là che giacevi chissà da quanto tempo,

Ott feküdtél te ki tudja, mióta,

Che ne sai tu

Mit tudsz te róla

Che vuol dire ardere, dolere,

Mit tesz égni, fájni,

Tripudiare,

Ujjongani,

Trovare compagni eterni?

Örökkévaló társakra találni?

Da un piccolo popolo levar’ la maledizione,

Egy kicsi népről levenni az átkot,

O reggere, trattenere,

Vagy tartani, feltartani

Il mondo che s’abissa, con le braccia forte?

Erős karral a süllyedő világot?

E vengono i morti,

És jönnek a halottak,

I miei morti.

Az én halottaim.

Frusciano, come la fronda della betulla di notte:

Mint nyírfalombja éjjel, úgy susognak:

Siam’ venuti a cercar’ le tue lacrime,

Eljöttünk a könnyeid megkeresni,

Delle tue lacrime ci sei debitore,

A könnyeiddel tartozol nekünk,

Or’ che a piangere sei capace:

Most, hogy már sírni tudsz:

Da sotto le ciglia morte,

Holt szempillád alól

Non potevano sgorgare,

Nem bírtak kibuggyanni.

Morto, il morto non può piangere.

A halott nem tud halottat siratni.

Libri, visioni, anime, uomini,

Könyvek, látások, lelkek, emberek,

Viventi, morti:

Elevenek, halottak:

Per amor di Dio, di voi che devo fare,

Az Istenért mit tegyek veletek,

Cosa devo far’ per primo,

Mit tegyek hamarabb,

Come posso oppormi,

Hogy álljak ellent,

O devo cedere di fronte a un tale attacco?

Vagy hogy engedjek ennek a rohamnak?

Fermatevi,

Megálljatok,

Non assalitemi,

Ne rohamozzatok,

Son così debole,

Olyan gyenge vagyok.

Chissà quanto tempo son giaciuto nella tomba?

Ki tudja, meddig feküdtem a sírban?

Son risorto solo ora,

Csak most támadtam fel.

Dopo il niente e il vuoto,

A semmi és az üresség után

Or’ bruciando mi alita Ogni cosa,

Most perzselőn a Minden rámlehel.

Fermatevi per un attimo ancora,

Egy percre még megálljatok,

Altrimenti sulla soglia della vita,

Mert különben az élet küszöbén,

Crollerò dalla felicità,

A fényben és örömben

Nella luce e nella gioia.

A boldogságtól összeroskadok.

E il Signore non mi farà risorgere una seconda volta.

S nem támaszt az Úr másodszor is fel.

2

2

Signore mio, Tu che mi hai fatto risorgere,

Uram, aki feltámasztottál,

Mi vedi adosso

Le látod rajtam

Il drappo di lino sepolcrale.

A síri gyolcsokat.

Ti supplico, ti prego,

Im, könyörögve kérlek,

Non lasciar’ che io diventi presuntuoso,

Ne engedd, hogy elbízzam magamat,

Che mi abbagli il tuo giardino grande, la vita.

S elkápráztasson nagy kerted, az élet.

Vengo da molto profondo,

Nagyon mélyről jövök,

Sono un gran’ peccatore,

Nagyon bűnös vagyok,

E sono tuo del tutto.

Nagyon tied vagyok.

Sono completamente nel tuo potere.

Nagyon-nagyon hatalmadban vagyok.

Un granello di polvere luminoso nel mondo oscuro,

Kis fényes porszem a sötét világon,

Piccola fiamma di candela sul tuo albero di Natale,

Kis gyertyaláng roppant karácsonyfádon -

Sono solo questo.

Csak ez vagyok.

Ti conosco ormai,

Megtapasztaltalak,

Lo so, se vuoi,

Tudom, ha akarod,

Col destino o tramite la mia mano peccatrice,

A sorssal, vagy önnön bűnös kezemmel

La mia piccola fiamma, come l’hai accesa,

Kis lángomat, ahogy meggyujtottad -

La puoi anche spegnere.

Elolthatod.

3

3

No.

Nem.

Questa non è ancora quiete.

Ez még nem nyugalom.

E questa febbre non è la tua pace.

S nem a Te békességed ez a láz.

Mi rialza fino al cielo, poi mi umilia fino al fango.

Égig repít, és sárig lealáz,

Ma ancora non è tua,

De még nem a tied,

Questa febbre non è la tua Forza.

Nem a Te erősséged ez a láz.

Io non so,

Én nem tudom,

Il bene lo sai solo Tu.

Csak Te tudod a jót.

L’eterno.

Az örökkévalót.

L’unica cosa che fa per me.

Az egyesegyedül nekem-valót.

In te lasciami riposare,

Pihentess el magadban,

E se parlo a voce troppo alta,

S ha túlhangos vagyok:

Mettimi la sordina.

Tedd rám a hangfogót.

7 aprile 1933

1933 április 7