Da una settimana penso solo alla mamma,

Már egy hete csak a mamára

sempre di nuovo mi fermo a ricordarla.

gondolok mindíg, meg-megállva.

Lei che saliva in soffitta,

Nyikorgó kosárral ölében,

con un cesto pesante in mano, lesta.

ment a padlásra, ment serényen.

Io ero ancora un uomo sincero,

Én még őszinte ember voltam,

urlavo e scalpitavo

ordítottam, toporzékoltam.

che lasciasse il bucato ad un altro,

Hagyja a dagadt ruhát másra.

che portasse me lassù, in alto.

Engem vigyen föl a padlásra.

Ma lei andava e stendeva

Csak ment és teregetett némán,

Non mi sgridava, non mi guardava,

nem szidott, nem is nézett énrám

E i panni lucidi, fruscianti

s a ruhák fényesen, suhogva,

Spiccavano il volo in alto.

keringtek, szálltak a magosba.

Non piangerei più adesso, ma è tardi,

Nem nyafognék, de most már késő,

Vedo solo ora quanto è grande,

most látom, milyen óriás ő –

I suoi capelli grigi si muovono nell'alto,

szürke haja lebben az égen,

scioglie il turchinetto nell'acqua del cielo.

kékítőt old az ég vizében.