Ha a Halál is ilyen volna csak,
Se fosse così anche la morte,
Mint ez a decemberi alkonyat,
Come questo tramonto di dicembre,
Ilyen halkléptű, ilyen nesztelen...
Dai passi così felpati, cosi silente,
S úgy bánna szépen, szelíden velem,
Mi tratterebbe bene, garbatamente,
S úgy érintené meg a kezemet,
Mi toccherebbe la mano, come
Mint valaki, kit nagyon szeretek.
Qualcuno, a cui voglio tanto bene.
Ha a Halál is ilyen volna csak,
Se fosse così anche la morte,
S úgy lebbenne szobámba hallgatag,
Entrerebbe nella mia stanza silente,
Mint egy lámpát-eloltó lehelet,
Come un alito che spegne la lampada,
Észre se venném, hogy sötétebb lett.
Neanche noterei, ch’è scesa la tenebra.
Mennék vele, ki helyettem is lát,
Andrei con lei, lasciando che mi guidi,
Ugaron, erdőn, tengereken át.
Attraverso campi, boschi e mari.
Ha a Halál is ilyen volna csak,
Se fosse così anche la morte,
Nem ijesztő, titáni szörnyalak;
Non una forma mostruosa e deforme;
Szelíd fiú, vagy édes, lenge lány:
Ragazzo soave, o una ragazza dolce:
Egyik kezében megfogózkodnám,
Mi aggrapperei forte a una mano sua,
Másik kezében - lángjával alá -
Nell’altra – con la fiamma discensionale -
- Bús géniusz - a fáklyát tartaná.
- Genio accorato – reggerebbe la torcia.
Ha a Halál is ilyen volna csak,
Se fosse così anche la morte,
Hátulról átkarolná vállamat,
Mi abbraccerebbe da dietro le spalle,
Mappámra tenné hűs, nyugodt kezét:
Poserebbe la sua mano sulla mia cartella:
"A tollat pajtás tedd le, most elég!
“Compagno, posa la penna, ora basta!
Az utolsó vers úgyse lesz már jó,
Tanto l’ultima poesia non ti riuscirà bene,
Tülköl a ködkürt, indul a hajó!"
Suona la sirena della nebbia, la nave parte!”
Ha a Halál is ilyen volna csak:
Se fosse così anche la morte,
Födetlen, fürtös fő, nem zord sisak,
Capo scoperto, riccioluto, niente cimiere,
Nem üres szemgödrök, de mély szemek,
Non occhiate vuote, ma sguardo profondo,
Mik lelkem mélyéig tekintenek,
Con cui mi scruta l’anima fino in fondo,
S visszaragyogják, mit benne látnak:
Rispecchiando quel che là intravede:
Drága képét egy-egy jóbarátnak.
L’immagine cara di qualche amico vero.
Ha a Halál is ilyen volna csak,
Se fosse così anche la morte,
Nem ásna nyirkos, sötét sírokat,
Non scaverebbe fosse umide e buie,
De vinne szabad, nagy mezőkön át,
Mi porterebbe attraverso prati grandi,
Hol szürcsölnénk a mennyek harmatát,
Dove suggeremmo la rugiada dei cieli,
S hajnali ködben, pusztán, tengeren,
E all’improvviso nella nebbia mattutina,
Egyszercsak úgy eltűnnék csendesen.
Sparirei in silenzio sul mare e sulla landa.