Nincs, ahova hazatérjek,

Non ho in cui rincasare,

ténfergek, mint a kísértet

come uno spettro brancolo

éjszaka.

di notte.

Süt a napfény, mégse látnak,

Splende il sol, ma non ti vedo

a magyar a nagyvilágnak

per il mondo il magiaro

árvája.

è orfano.

Megy az élet, jő az élet,

La vita passa e viene,

ebek vagyunk és cselédek,

siamo cani e schiavi,

bolondok.

anormali.

Jajgatok, de nincs, ki hallja,

Mi lagno, ma nessuno l’ode,

vizes a kalapom alja

il fondo del mio cappello

a könnytől.

è zuppo di pianto.

Jaj, ha szám egyet kiáltna,

Se la mia bocca gridasse

kitűzném a kapufára

salderei sul palo del portone

szívemet.

il mio cuore.

Csak csöndesen, szívem aludj,

Silenzio! Dormi, cuor mio!

jó nekem így, jó nekem úgy,

Così va bene o in altro modo,

akárhogy.

in qualunque modo.

Így végezték bús hatalmak,

I tristi potenti han così finito,

olcsó víz a magyar harmat,

la rugiada magiara è scarsa acqua,

sárba hull.

nel limo casca.

Mit bánják ők? Nevetnek ők,

Che s’importa! Loro ridono,

várnak akácos temetők

i camposanti d’acacia

mireánk.

c’attendono.

Édesanyám, minek szültél?

Madre, perché m’hai voluto?

Elhervadtál, megőszültél

Ti sei assopita, ingrigita

hiába.

invano.