Csodákat próbáltam:

Tentai dei miracoli:

arannyal, ezüsttel

alettavo la gente

hívtam a népeket,

con l’oro e argento,

jöjjenek énhozzám!

per farli venire da me!

Hiába, hiába,

Invano, invano,

az arany nem kellett,

non volevano l’oro,

az ezüst nem kellett,

non volevano l’argento,

nem jöttek énhozzám.

non sono venuti da me.

Elmondtam naponta

Dissi al giorno dieci

tíz hegyi beszédet,

discorsi del monte,

gyönyörű szavakat,

parole stupende,

igéző szavakat,

parole fascinose,

hiába, hiába:

invano, invano;

egy fül sem fülelte,

i discorsi del monte,

egy szív sem szívelte

l’orecchio non l’ascoltava,

a hegyi beszédet.

il cuore non lo gradiva!

Tüzet is akartam

Volevo anche fare

rakni az erdőben:

un fuoco nel bosco:

nyulacska ne fázzék,

per scaldare la lepre

őzike ne fázzék, -

per scaldare il capriolo, -

hiába, hiába!

invano, invano!

Gyújtófám kilobbant

Si spense la fiammetta,

és a tűz nem akart

e il fuoco nel bosco

gyúlni az erdőben.

a bruciar’ non voleva.

...S egyszer csak maguktól

…un giorno gli uomini,

gyűlnek az emberek,

si radunarono da soli,

együgyű szavamtól

le mie parole sciocche,

sírásra fakadnak,

li fece singhiozzare,

ránéznem alig kell

a guardar non c’è bisogno

s a tűz is felszökken, -

il fuoco da solo s’acceso,-

az Ur áll mögöttem.

dietro di me c’è il Signore!

1934

1934