A nyár zümmögve alszik és a fényes ég

L’estate dorme ronzando, di un velo

magára vonta szürke fátyolát,

grigio s’ammanta il rilucente cielo,

kutyám borzol, fölmordul s elrohan,

il mio cane arruffa i peli e scappa via,

megugró árnyat lát a bokron át.

oltre il cespite intravisto un’ombra vaga.

Öreg virág vetkőzi sorra szirmait,

Si spoglia dei suoi petali il vecchio fiore,

pucéran áll és félig halottan,

par già mezzo morto, fermo immobile,

gyönge barackág ropog fölöttem

sopra di me ramo d’albicocco crocchia,

s terhével lassan a földre roggyan.

con il suo peso piano stramazza a terra.

Ó, ez a kert is aludni s halni készül,

Oh, anche questo giardino s’avvia verso

gyümölcsöt rak a súlyos ősz elé.

la morte, i suoi frutti regala all’autunno.

Sötétedik. Halálos kört röpül

Si fa buio. Intorno a me, un biondo ape

köröttem egy elkésett, szőke méh.

ritardatario fa il suo giro della morte.

S fiatal férfi te! rád milyen halál vár?

Te che morte attende, baldo giovanetto?

bogárnyi zajjal száll golyó feléd,

Un proiettile punterà su di te sibilando

vagy hangos bomba túr a földbe és

o sarà una bomba a scavarti il sepolcro

megtépett hússal hullsz majd szerteszét?

in cui a brandelli cadrà il tuo corpo?

Álmában lélekzik már a kert, hiába

Nel sogno respira già il giardino, invano

kérdezem, de kérdem ujra mégis.

domando, eppur’ lo domando di nuovo.

Gyümölcsökben a déli nap kering

Nei frutteti orbita il sol di mezzogiorno

s hűvösen az esti öntözés is.

e s’innaffia verso sera con il refrigerio.

1936

1936