Irtóztató telünk volt az idén,

Abbiamo avuto un inverno terribile,

mintha meg akarná mutatni a

come se la natura avesse voluto dare

természet hogy még ő is létezik,

una dimostrazione della propria esistenza,

őt se lehet semmibe nézni, mert

che non va sottovalutata neppure lei, perché

époly gonosz tud lenni mint az ember.

è capace d’esser’ disumana, come l’uomo.

Koppanva estek le a madarak

az ágról, fagyva ért az őzike

Gli uccelli cadevano con gran tonfo dai rami,

könnye a földre, a vadállatok

le lacrime dei caprioli, toccavano terra

bemerészkedtek a falvakba: hány

già congelate, gli animali selvatici si

élet hullott el úton-útfelen!

arrischiavano ad entrare nel paese:

Bölcs koldusok a szeméttelepen

quante vite cessate lungo le strade.

háltak, s a mély szemétbe takarózva

megfagytak. Hisz még a kabátos úr is

I mendicanti saggi dormivano nel mondizzaio,

majd megfagyott az utcán, vagy a rosszul

e sotto la spessa spazzatura, morivano congelati.

táplált kályhák köhögős tüze mellett.

Perfino i signori vestiti col cappotto,

S a legborzasztóbb hogy már a tavaszt sem

quasi – quasi si congelavano in mezzo la strada,

szabad kívánni! Máskor oly epedve

o accanto le stufe insufficientemente riscaldate.

vártuk, most félve gondolok reá,

hogy több sebet fakaszt majd mint virágot

La cosa più attroce è, che neppure la primavera

s jázminillattal hullaízt kever.

siam’ liberi a desiderare! Altre volte, smaniavamo

S titkos vérszomjunk mégis ezt kívánja!

nell’attesa, ora la penso perfino con paura,

Vagy mint rossz kártyás, nem bírjuk tovább...

forse arreccherà più ferite che fiori, mescolando

Sujtsd el fölöttünk ítéletedet,

il profumo dei gelsomini con quello dei morti.

olvaszd meg, Uram, nagy folyóidat

és bocsáss újabb vízözönt a földre!

Eppure, la nostra sete di sangue è a questo che

Igen, tedd ezt, ha tán nem akarod,

ambisce! O, solo come un giocatore perdente,

vagy már méltónak sem véled vigyázni

non resistiamo oltre… O, Signore, esprimi

hogy győzzön az igazság és szabadság

il tuo giudizio su di noi, sciogli i fiumi e inonda

bús földeden: ha a zsarnoknak átadsz

nuovamente la terra, con un diluvio nuovo!

s oly állapotnak, mely rosszabb a télnél.

Megengednéd-e, hogy gyermekeink

Si, cosi che devi agire, se non vuoi o non

gyermekei, gonosz új iskolák

consideri degno occuparti della tua terra

neveltjei már nevét is elfelejtsék

mesta, a far’ vincere la giustizia e la libertà:

annak ami előttünk szent ma még

se ci consegni al tiranno, a una situazione,

s amiért annyit küzdtenek apáink?

che è dell'inverno molto peggiore.

Akkor inkább a vízözön! Talán

egy bárka majd azon is fog lebegni!

Potrai mai permettere, che i figli dei nostri figli,

Egy szabad emberpár és jámbor-édes

cresciuti nelle nuove scuole nefande,

állatok, komoly elefánt, bolondos

dimentichino perfino i nomi delle cose,

mókus, szép macskák és erős teve.

che per noi sono ancora sacre, per cui

1940 eleje

i nostri padri avevano combattuto tanto?

Venga piuttosto il diluvio! Forse, anche qui

ci sarà una barca a galeggiare! Con una coppia

di uomini liberi, con gli animali mansueti e queti,

l’elefante imponente, lo scogliattolo pazzerello,

e con dei gattini belli e dei cammelli forti.

inizio 1940