Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Elrévedezni némely szavadon,

Trasognare su alcune tue parole,

Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog

Come sui fulgidi nubi del cielo crepuscolare

És rajta túl derengő csillagok.

E le stelle oltre ad essi scorgono spuntare.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,

Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

Quando un tuo sguardo mi sta per scrutare,

Mint napsugár ha villan a tetőn,

È come il raggio di sole brillante sulla gronda

Holott borongón már az este jön.

Malgrado l’arrivo della sera malinconica.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,

Non so che cosa sia, ma io l’avverto

Hogy megszépült megint az életem,

Che la mia vita è più bella di nuovo,

Szavaid selyme szíven símogat,

Le tue parole vellutate carezzano mio cuore

Mint márciusi szél a sírokat!

Come il vento di marzo le sepolture.

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Non so che cosa sia, ma è tanto piacevole,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

È un dolore dolce, lascio che mi faccia male.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen,

Se fosse un’inezia o uno sbaglio, sia pure,

Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Perdonami questo, se fosse amore.