A szél ha hűvös éjszakákon

Il vento, quando di notti fresche

Lehűti mámoros fejem,

Refrigera il mio ebbro capo,

A te hideg, utolsó csókod,

Tuo gelido, ultimo bacio,

Az jut eszembe énnekem.

Mi sta venendo in mente.

Hiába száll agyamra mámor

L'ebbrezza invano cattura il mio senno

S virrasztok annyi éjszakát,

E se trascorro tante notti senza sonno

Mindig érzem annak a csóknak

Sempre sento di quel bacio

Halálos, dermesztő fagyát.

Il letale, agghiacciante diaccio.

Ajkad akkor tapadt ajkamra

Allora le tue labbra con le mie s’univano

Utólszor... aztán vége volt...

Per l'ultima volta… poi s’è finita…

Talán tavasz sem volt azóta,

Forse da allora la primavera è svanita

Az egész világ néma, holt...

Tutto il mondo  è muto e privo di vita…

Mikor a szél fülembe súgja,

Quando il vento bisbiglia nelle mie orecchie

Hogy csóknak, üdvnek vége van,

Che il bacio e la letizia hanno la fine,

A sírból is életre kelnék:

Anche dalla tomba resusciterei:

Zokognék, sírnék hangosan!…

In alta voce singhiozzerei, piangerei!…