Mögöttem a múlt szép kék erdősége,

Dietro di me la bella foresta blu del passato,

Előttem a jövő szép zöld vetése;

davanti a me la ridente semina verde del futuro.

Az mindig messze, és mégsem hagy el,

La prima è sempre lontana, eppur non m’abbandona,

Ezt el nem érem, bár mindig közel.

quest’altra non la raggiungo, anche s’è sempre vicina.

Ekkép vándorlok az országuton,

Sto vagando così sulla strada di campagna,

Mely puszta, vadon.

la qual è desolata, spoglia.

Vándorlok csüggedetten

Sto vagando sconsolato

Az örökké tartó jelenben.

nel presente, che permane in eterno.