Láttad?

Hai visto?

Ma éjjel szomorúfűz akadt

az útunkba és oly szomorún

C’imbattevamo in salice piangente

könnyezett ki a fekete és

questa notte il quale al nostro passo

lázas udvarból, hogy félősen,

ha così lacrimato tristemente

sejtőn megremegett a testünk

dall'aia nera e febbrile che ha scosso

Láttad?

dal presagio il nostro corpo spaurente.

Amikor reggel arra mentünk,

a nap az ablakra költözött

Hai visto?

és ragyogni akart, de a fűz,

fejével elébe borult és

Se percorrevamo là di mattina,

elfojtotta a ragyogását.

il sole è giunto alla finestra

Láttad?

e voleva splendere, ma il salice

Ez a gyászos, furcsalombú fa

con la cima davanti s'inclinava

minket sirat, két csókot, amely

ed il suo splendore lo smorzava.

összeakadt és most szakadni

készül a könnyesen ragyogó

Hai visto?

mindentlátó, szent ablak alatt.

Reichenberg, 1928. február 25

Quest’albero mesto dalle strane fronde,

per noi, per due baci fusi piange

e che adesso stanno per staccarsi

sotto la sacra finestra brillante

onnivedente, lacrime versante.