Csak bot és vászon,

Det består bare av stang og tøy,

de nem bot és vászon,

hanem zászló.

det er likevel ikke bare stang og tøy,

Mindíg beszél.

det er flagg.

Mindíg lobog.

Mindíg lázas.

Det snakker uavbrutt.

Mindíg önkívületben van

az utca fölött,

Det flagrer uavbrutt

föllengő magasan

egész az égben,

Det er febrilsk uavbrutt.

s hirdet valamit

rajongva.

Det er i uavbrutt ekstase

Ha már megszokták és rá se figyelnek,

ha alszanak is,

over gaten,

éjjel és nappal,

úgy hogy egészen lesoványodott,

svaiende høyt

s áll, mint egy vézna, apostoli szónok

a háztető ormán,

i den høye himmel,

egyedül,

birkózva a csönddel és a viharral,

det meddeler der noe,

haszontalanul és egyre fönségesebben,

lobog,

det svermer.

beszél.

Også når ingen akter på ham lenger,

Lelkem, te is, te is -

ne bot és vászon -

også når alle sover,

légy zászló.

natt og dag,

til det blir tynt og magert

og står igjen som en spinkel apostolisk agitator

på gavltaket,

alene,

strittende mot stillhet og storm,

til fånytte, men stadig mer majestetisk,

det flagrer,

det snakker.

Også du, min sjel -

ikke bare stang og tøy -

bli til et flagg, du.