Könnyű emlékek, hova tüntetek?

Menus souvenirs, vous ai-je perdus?

Mon cœur est si lourd… O pleurs en chemin:

Nehéz a szívem, majdnem zokogok.

Sans vous aujourd’hui je ne vivrais plus,

Ce que je saisis dit “non” à ma main.

Már nem élhetek meg nélkületek,

Mais je veux encor mon poupon futile:

Venez en dansant, papillons fragiles.

már nem fog kézen, amit megfogok.

Menus souvenirs, ô soldats de plomb,

Egy kis játékot én is érdemelnék-

Vous qu’alors en vain j’ai tant désirés,

Sabres sur un rang ou shakos en rond,

libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Turcs, Boers, Nippons, Hongrois, accourez!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,

Et vous, ô canons aux couleurs de cendre,

Mon cœur est si lourd: venez me défendre!

kikért annyira sóvárogtam én

s akiknek egyengetem szuronyát-

törökök, búrok, gyüljetek körém!

Kis ágyuk, ti is álljatok föl rendben!

Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!

1937 [?]