Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott

Ce qui me tourmentait, marchant vers ma maison,

hazafelé menet?

Qui m’empêcherait de le dire?

A gyepre éppen langy sötétség szállott,

La tiède obscurité tombait sur le gazon,

mint bársony-permeteg

On eût dit du velours liquide,

és lábom alatt álmatlan forogtak,

Et sous mes pieds voici, plein d’un geignement doux,

ütött gyermekként csendesen morogtak

Comme en ont les enfants qu’on a roués de coups,

a sovány levelek.

Le tournoi des feuilles livides.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok

Et puis, guetteurs en rond, voilà les noirs bosquets;

a város peremén.

On est aux abords de la ville.

Az őszi szél köztük vigyázva botlott.

Prudent, le vent boiteux d’automne a bifurqué

A hűvös televény

Et, sous les réverbères, brille

a lámpák felé lesett gyanakvóan;

Comme un œil soupçonneux, le terreau retourné.

vadkácsa riadt hápogva a tóban,

Mais un canard s’est mis près de moi à corner,

amerre mentem én.

Tiré de son sommeil tranquille.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,

Dans ce désert, me suis-je dit, si l’on savait,

e táj oly elhagyott.

On pourrait m’attaquer à l’aise!

S im váratlan előbukkant egy férfi,

Précisément, voici quelqu’un! Mais ce n’était

de tovább baktatott.

Qu’un passant. Il passe et me laisse.

Utána néztem. Kifoszthatna engem,

Je le regarde qui s’éloigne. Il pourrait bien

hisz védekezni nincsen semmi kedvem,

Me voler, me frapper! je ne lutterais point:

mig nyomorult vagyok.

Trop grande est, ce soir, ma détresse.

Számon tarthatják, mit telefonoztam

Ce que j’ai dit au téléphone – à qui? pourquoi? –

s mikor, miért, kinek.

Qu’à leur guise ils le vérifient!

Aktákba irják, miről álmodoztam

De tout ce que je rêve et qu’on rêve avec moi,

s azt is, ki érti meg.

Qu’ils fassent un dossier perfide!

És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

Savoir quand vous aurez groupé suffisamment

előkotorni azt a kartotékot,

De preuves, de motifs, dans ce beau document

mely jogom sérti meg.

Qui viole les droits de ma vie!

És az országban a törékeny falvak

Car dans tout le pays les villages mourants

- anyám ott született -

– Dans l’un d’entre eux naquit ma mère –

az eleven jog fájáról lehulltak,

Sont là, pour entourer l’arbre du droit vivant,

mint itt e levelek

Telles ces feuilles éphémères,

s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,

Ces feuilles qu’on écrase – Oui, ce sort est le leur!

mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse

Mais de bruire, aussi, pour dire leur malheur

s elporlik, szétpereg.

Avant de finir en poussière!

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.

Ce que vous appelez l’ordre, je m’y sens mal,

Lelkem nem ily honos.

Cet ordre-là, je le refuse,

Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,

De même que la vie confortable où s’installe

aki alattomos.

Celui qui a un peu d’astuce.

Sem népet, amely retteg, hogyha választ,

Je ne veux pas d’un peuple qui tremble en votant,

szemét lesütve fontol sanda választ

Qui mijote, l’œil bas, des avis de Normand

és vidul, ha toroz.

Et qu’un repas funèbre amuse.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.

L’ordre que vous prêchez n’est pas l’ordre pour moi!

Pedig hát engemet

Déjà, je ne pouvais comprendre,

sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,

Etant enfant, pourquoi l’on me battait, pourquoi

mint apró gyermeket,

– Quand, pour une parole tendre,

ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.

Je me serais jeté de bon cœur dans le feu –

Én tudtam - messze anyám, rokonom van,

Mais seulement que j’étais seul et malheureux,

ezek idegenek.

Et maman trop loin pour m’entendre.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban

Mais aujourd’hui je suis un homme. Un métal froid

az idegen anyag,

A recouvert mes dents mauvaises,

mint szivemben a halál. De jogom van

Comme la mort mon cœur… Mais il y a mon droit!

és lélek vagy agyag

Et n’étant pas encore glaise,

még nem vagyok s nem oly becses az irhám,

Ou cendre, ou pur esprit, je ne saurais trouver

hogy érett fővel szótlanul kibirnám,

De valeur à ma peau, s’il faut pour la sauver,

ha nem vagyok szabad!

Que je me soumette et me taise.

Az én vezérem bensőmből vezérel!

Ma conscience est mon seul maître! Sommes-nous

Emberek, nem vadak –

Hommes, ou bien bêtes sauvages?

elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,

Nous avons un cerveau! Un cœur dont chaque coup

nem kartoték-adat.

De tout dossier brise la cage!

Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,

Arrive, Liberté! Enfante l’ordre vrai!

jó szóval oktasd, játszani is engedd

Que ta bonté l’enseigne! Et laisse ensuite, en paix,

szép, komoly fiadat!

Jouer ton enfant bel et grave!