Tuskin noustuaskaan kätkyestä,

Alig hogy kivettek a bölcsőbül,

Poikasen’, jo haut’ on vuode sulla.

Kis fiúcska, koporsóba tettek;

Kauvemmin ei saanut elos kestää,

Volt-e méltó a világra jőnöd?

Maksoiko siis vaivan tänne tulla?

Mi haszna volt rövid életednek?

Tyhjää kysyn! Kylläkshän on pitkä

Balga kérdés! te eleget éltél,

Elos, vaikk’ ol’ lyhveks retkes luotu;

Bármi hamar végezéd be pályád;

Mitä näit, se kaikillenkaan, mitkä

Hány nem érte meg, amit te? ámbár

Köyryseljiks vanhenee, ei suotu.

Késő vénség görbitette vállát.

Näithän lyhyessäsi elossasi,

Te megérted kurta életedben

Kuinka kansas nousi unestansa.

A magyar nemzet föltámadását,

”Eläköhön vapaus!” näin innoissasi

Te hallottad e szent zajt, s magad is

Huudahtaa sä itsekin sait kanssa.

Kiáltottad: éljen a szabadság!