Talpra magyar, hí a haza!
Ylös Magyar! huudot kaikaa –
Itt az idő, most vagy soha!
Nyt jos milloinkaan on aika!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Orjatko vai vapahat te?
Ez a kérdés, válasszatok! -
Nyt on valta, valitkaatte!
A magyarok istenére
Magyarien jumalalle vannokaa,
Esküszünk,
Vannokaa,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Orjuuteen ei taivu
Nem leszünk!
enää tämä maa!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kirottuna meidän kansa
Kik szabadon éltek-haltak,
Kantanut on orjuuttansa;
Szolgaföldben nem nyughatnak.
Vaan ken vapaan’ eli, kuoli,
A magyarok istenére
Orjan maat’ ei haudaks huoli!
Esküszünk,
Magyarien jumalalle vannokaa,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Vannokaa,
Nem leszünk!
Orjuuteen ei taivu
Sehonnai bitang ember,
enää tämä maa!
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Kurja, ken ei maataan puolla,
Mint a haza becsülete.
Uskall’ ei sen eteen kuolla;
A magyarok istenére
Hälle miero totta vainen
Esküszünk,
Kalliimp’ on kuin maansa maine.
Esküszünk, hogy rabok tovább
Magyarien jumalalle vannokaa,
Nem leszünk!
Vannokaa,
Fényesebb a láncnál a kard,
Orjuuteen ei taivu
Jobban ékesíti a kart,
enää tämä maa!
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
Ijäti ei kansan auta
A magyarok istenére
Kalistella kahlerautaa.
Esküszünk,
Orjat oltiin, kehnot, halvat;
Esküszünk, hogy rabok tovább
Kalskukoon jo vapaat kalvat!
Nem leszünk!
Magyarien jumalalle vannokaa,
A magyar név megint szép lesz,
Vannokaa,
Méltó régi nagy hiréhez;
Orjuuteen ei taivu
Mit rákentek a századok,
enää tämä maa!
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Taas saa nimi magyarlainen
Esküszünk,
Entisyyden puhtaan maineen;
Esküszünk, hogy rabok tovább
Aikain tahra, häpeämme,
Nem leszünk!
Yltä pois se peskähämme!
Hol sírjaink domborulnak,
Magyarien jumalalle vannokaa,
Unokáink leborulnak,
Vannokaa,
És áldó imádság mellett
Orjuuteen ei taivu
Mondják el szent neveinket.
enää tämä maa!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Kiitollisna jälkikansa
Esküszünk, hogy rabok tovább
Muistaa meitä urhoinansa,
Nem leszünk!
Siunaellen hautojamme
Kertoilee se mainettamme.
Magyarien jumalalle vannokaa,
Vannokaa,
Orjuuteen ei taivu
enää tämä maa!