Myrsky myllertääpi,

Süvölt a zivatar

Pilviin peittyy taivo;

A felhős ég alatt;

Talven hyiset lapset,

A tél iker fia,

Vihur’, tuisku raivoo.

Eső és hó szakad.

Siit’ ei huolta. Onhan

Mi gondunk rá? mienk

Kyökki lämmin vielä,

A konyha szöglete.

Armollinen herra

Kegyelmes jó urunk

Suojaa suopi siellä.

Helyheztetett ide.

Ravinnost’ ei huolta:

S gondunk ételre sincs.

Herra kyllästääpi

Ha gazdánk jóllakék,

Oman vatsan ensin,

Marad még asztalán,

Tähteet meille jääpi.

S mienk a maradék.

Tosin ruoska läiskyy –

Az ostor, az igaz,

Ken vois sitä estää? –

Hogy pattog némelykor,

Iskut kirveltää; mut:

És pattogása fáj,

Koiran luut ne kestää.

No de: ebcsont beforr.

Taas kun herra leppyy,

S harag multán urunk

Hyväellä alkaa:

Ismét magához int,

Armost’ autuaina

S mi nyaljuk boldogan

Nuoleksimme jalkaa!

Kegyelmes lábait!