"A róka az róka, az róka, az róka"
Krám lišáka jc úprk, cval,
A rókatárgy, hogy menekülsz,
tvé sípání a mláky,
a luftod és a laufod,
hrb jezdce, co se rozkýval,
zsombékra ülsz vagy lóra ülsz,
krám lišáka je taky
a rókatárgy az az, hogy
"egy rókatárgyban mennyi vér,
„tvé smrti šerý šírošír,
egy rókatárgyban meghalok,
a krev v amébách louží,
mit ér a nyurga, könnyü prém,
nač zpěv, jímž chlast se proložil
mit ér a bordalok?"
a nač je hladký kožich?"
A rókatárgy egy frakkzakó,
nehéz étrend a mellén,
Krám lišáka je šos a šik,
a rókatárgy faggyas, fakó
na hrudi měchýř lačný,
felhők egy őszi kelmén.
krám lišáka je nátělník,
A rókatárgy szivarhamu,
cár s podzimními mračny.
hanyag lukaktól ékes,
eléggé rongyolt állagu,
Krám lišáka je plný děr,
éppenhogy partiképes.
típnutý popel z havan,
Egy rókatárgy mit is mutat,
má hlavu z hadrů, hrom ho sper,
mellényzsebében óra,
tak párty vynechává.
méri a szőlőpartokat
és vér csorog le róla.
Krám lišáka - co ukáže?
A rókatárgy az őszi nap,
Chod primek v kapse tiká
idő és tér tudója,
Šíř vína měří po pláže
a pontos, lomha alkonyat
a krev z něj jenom stříká.
órása és szabója.
A rókatárgy az őszi ég
Krám lišáka je v říjnu mha,
lomposka lobbanása csak,
on zkoumá prostor v čase,
kopott reverje zsírral ég,
je hodinář, jenž pománá
mikor a szőlő lángra kap.
sluníčko líně zhášet.
A rókatárgy egy szélcsiszolt,
szélseprett sonkanadrág,
Krám lišáka je vlastně jen
mint durrezüst, csizmára tolt
žár na podzimním nebi,
üleppel rogy le majd rád.
cár bot, jenž bývá sádlem třen,
A rókatárgy alant repül,
když hoří vinné révy.
kötésig csizmaszárba,
s ha éji vad vértóba gyűl,
Krám lišáka jsou zašité,
vértóba lóg a szárnya.
vzduté šunkové spodky,
A rókatárgy egy kürti nyál,
je jako šperk, co tíží tě
köhögve és zokogva
a nutí zadek odkrýt.
a csókos száj két oldalán
lecsorgó rézborotva.
Krám lišáka je nízký let
A rókatárgy, hogy frakkot ölt,
vzhůru řemínky čižem
és ritka már, ha nyelvet,
má ránu v křídlech napohled,
hogy fél ahányszor újratölt,
již divá zveř v tmách líže.
sűrűn kér engedelmet.
A rókatárgy a mellkasán
Krám lišáka je vzlyk a chlust,
kárpáló körme, karma,
roh, který troubí někam,
a frakk alól kinő a mál,
je rub i líc líbaných úst,
akarja, nem akarja.
z nichž ostrá břitva stéká.
A rókatárgyban mennyi bor
és mennyi másnapos vörös,
Krám lišáka je frakem kryt,
a rókatárgy a férfikor,
jen zřídka holý jazyk,
s hogy éjszakára eltörök.
když nabije, má strach se bít,
A rókatárgy, hogy elnehéz,
jen s glejtem mění ráži.
mikorra könnyü volna,
hiába némi elmeméz,
Krám lišáka je hrudní koš
ha lomha, lomha, lomha.
s nehtem, co zub svůj cení,
A rókatárgy apró kacsók
do břicha pod frak kožku vlož,
csontroppanása muffban,
zde jiná možnost není.
hogy már a lusta puskacső
elől is földre puffan.
Krám lišáka je tolik vín,
A rókatárgy egy rókacsók
z kocovin je tak rudý,
a föld meleg hasára,
je mužný věk a noční splín,
a rókatárgy szőlőkacsok
jenž láme mé jak chůdy.
szempillavakkanása.
A rókatárgy, hogy megvakul,
Krám lišáka je břišní tíž,
sarlóból sajttá már sose,
nač medem rozum klamat,
szembogara a ravaszul
vždyť stejně nikdy neshodíš,
kiképzett ujjhold hűvöse.
když lenivost jsi sama.
A rókatárgy egy villanás,
egy puskacsővel írt tükör,
Krám lišáka je zápěstí,
a látványt rakja össze más,
jež popraskává v hrnci,
a szél söpörje föl.
on před puškou, co naleští,
A rókatárgy a csönd, a must,
celičký strachy drnčí.
gerezna és vidéke,
bor és hamu, muslincafüst,
Krám lišáka je liščí cel
a lőpor könnyü béke.
na horké břicho země,
A rókatárgy az alkonyat,
rafnutí řas, co vynašel
ha dolgavégez, lóra száll,
úponek vína ve mně.
porban a gyöngy, piros fogak,
vércsík és rókaszáj.
Krám lišáka je slepota
ze srpku jak žluť sýra,
je na řád luny namotán,
nov z jeho zornic zírá.
Krám lišáka je blesk a běl,
zrcadlo psané hlavní,
ty jsi ten odraz vystavěl,
ty nad ním větrem mávni.
Krám lišáka je burčák, klid,
kmit kožky, popel ze mne,
víno a ocet vyteklý,
prachovky mírně střelné.
Krám lišáka je konec dne,
zub v krvi, perla v prachu,
po práci na kůň nasedne,
liščí pysk zmizí v nachu.