Nem mondhatom el senkinek,
Ne mogu reči nikome,
Elmondom hát mindenkinek
zato ću reći svakome.
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Pokušah šapnut na uho jasno
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
posebno svakom, tiho i strasno
A titkot, ami úgyis egyremegy
tajnu koju i tako ja jedini znam,
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
nitko je ne može znati osim ja sam.
A titkot, amiért egykor titokban
(Tajnu, rad koje nekoć potajice
Világrajöttem vérben és mocsokban,
na svijet dođoh krvav kriomice,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
tajnu, riječ, čudo od sitnice,
Hogy megkeressem azt a másikat
da potražim onog tko da je šalje
S fülébe súgjam: add tovább.
kad uhu mu šapnem: šalji dalje.)
Nem mondhatom el senkinek,
Ne mogu reći nikome,
Elmondom hát mindenkinek.
zato ću reći svakome.
Mert félig már ki is bukott, tudom
Jer dopola već riječ izmakla,
De mindig megrekedt a féluton.
al napo puta vazda se spotakla.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Jedan od nje rumen, grozničav ostao,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
ali njegov šapat: poljubac postao.
A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Drugi se ukočen, smrznut prestravio,
Elment a sírba, itthagyott.
u grob, otišao, mene ostavio.
Nem mondhatom el senkinek,
Ne mogu reći nikome,
Elmondom hát mindenkinek.
zato ću reći svakome.
A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Treći ne vjerujuć u mene zijao,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
pa se nasmijao, i ja se smijao.
Gyermekkoromban elszántam magam,
Još u djetinjstvu bavih se svima
Hogy szólok istennek, ha van.
Bogu da kažem, ako ga ima.
De nékem ő égő csipkefenyérben
Al mi ni goreći na čipkastu nebu
Meg nem jelent, se borban és kenyérben,
Bog se ne pojavi, ni u vinu i hljebu,
Hiába vártam sóvár-irigyen,
zalud sam čeznuo i nade kovao
Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.
ne udostoji me da bih vjerovao.
Nem mondhatom el senkinek,
Ne mogu reći nikome,
Elmondom hát mindenkinek.
zato ću reći svakome.
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak
Da me je boljelo kad su me mučili
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
i da je najbolje zao bit učili,
Mert álom a bűn és álom a jóság,
jer grijeh je san, i san je dobrota,
De minden álomnál több a valóság,
al više od sna je stvarnost života.
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
Da već sam ovdje i još da tu sam ja
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.
i svjedočim o suncu da blista, da sja.
Én isten nem vagyok s nem egy világ,
Ja nisam Bog i nisam jedan svijet,
Se északfény, se áloévirág.
ni polarno svjetlo, ni aloje svijet.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Ne bijah od nikog ni bolji ni gori,
Mégis a legtöbb: ember, aki él
al ipak najviše: čovjek što se bori,
Mindenkinek rokona, ismerőse,
i svačiji rođak, poznanik,
Mindenkinek utódja, őse,
i svačiji predak, nasljednik.
Nem mondhatom el senkinek,
Ne mogu reći nikome,
Elmondom hát mindenkinek.
zato ću reći svakome.
Elmondom én, elmondanám,
reći ću svakome: rekao bih,
De béna a kezem s dadog a szám.
al koči se ruka, drhti glas tih.
Elmondanám, az út hová vezet,
Rekao bih kud vodi put u luku.
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.
Pomozite mi, pružite mi ruku.
Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Podignite me, vidjet, govoriti.
Itt lent a porban nem tudok beszélni.
Tu dolje, u prahu, ne mogu zboriti.
A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Ja zvečku odbacih, zvona nemam pak,
Itt lent a porban rossz a hangom.
tu dolje, u prahu glas mi nije jak.
Egy láb mellemre lépett, eltaposta,
Noga mi na grud stala, pa me gnječi.
Emeljetek fel a magosba.
Podignite me u vis do riječi.
Egy szószéket a sok közül kibérlek,
Govornicu od mnogih jednu želim.
Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek.
Pustite me na nju da vam velim...
Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
Još ne znam što ću reći, kakav spas,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.
al slutim da vam sretan spremam glas.
Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Sretan glas, dobar, svih tajni otkrića,
Nektek, kiket szerettem,
vama koje volim iz cijelog bića
Állván tátott szemmel, csodára várván.
otvorena oka, čekajući čudo.
Amit nem mondhatok el senkinek,
Ono, što reći ne mogu nikome,
Amit majd elmondok mindenkinek.
ono ću reći ja onda svakome.