MOSOLYGJATOK RÁM...

Mosolygjatok rám, oh mosolygjatok,

Ti szép leánykák szemei!

S én el fogom felejteni,

Hogy már olyan sokszor megcsaltatok. -

Véljük, hogy a lyányok szíve az ég,

Mert mélyei, mint ez, úgy ragyognak.

A lyányi szív csalárd folyó csak,

Amelybe sugáraikat veték

Az égi csillagok...

Ki ott mennyet keres, elnyelik a habok.

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt