Kecskeméthy Győző

vagy A budapesti óriási sikkasztás

Szegény Magyarország, de sajnállak téged,

Meg is hamisítják, el is lopják pénzed.

Kevesebb lesz evvel, de több lesz amavval,

Egyik is, másik is, mindakettő nagy baj.

Kecskeméthy Győző jól csinálta dolgát

Ellopta a sok pénzt s elvitte az irhát,

Mint Falkai László, ő nem levelezett

Ugy elszökött, azt sem mondta: befellegzett.

Adóhivatalnál volt ő hivatalnok

Hosszúra nyúlnak most miatta az arcok,

Őróla beszél most szegény s előkelő

Őróla beszél most minden járókelő.

Jövőt, becsületet ő szegre akasztott,

S a pénztárból egy félmilliót sikkasztott.

Hej, pedig lett volna szép jövője neki

Egész Budapesten nagy volt becsületi.

Évi fizetése csak ötszáz forint volt

S abból a kis pénzből éjjel-nappal lumpolt.

Jó idő óta már az adófizetők

Adójuk sikkasztó zsebébe fizeték.

Delet húznak épen Pestnek sok tornyába

Félmilliót pakolt úti táskájába.

„Áldjon meg az Isten ti bájos kaszirnők!

Viszem magammal a félmillió pengőt.”

Még ily sikkasztásra nem emlékszik senki

Mikor meghallotta, elbámult mindenki.

Amit a sok szegény véres verejtékkel

Összegyüjtött, azt mind ő sikkasztotta el.

Jaj de sok szegénynek vitték el párnáját

Hogy a sikkasztóknak tömjék meg tárcáját.

Nyögve dolgozik sok szegény ember s asszony,

Hogy a sikkasztó úr többet sikkaszthasson.

Még ilyen ügyesen nem sikkasztott senki,

Egész nyugodtan egy fiakkert bérelt ki

S a hivatalszolgát maga mellé vette

Budapestet Győző ravaszul rászedte.

Megállította egy üzletnél a kocsit

S a szolgát szivarért beküldte egy kicsit.

Míg a szolga bent volt, vasúthoz hajtatott

S a szép fővárosból szépen elrobogott.

Csinált a szökése oly iszonyú kravált,

Rikkancs „újság” helyett „friss süteményt” kiált.

A biciklisták is sikkasztót kergetnek,

De fütyül már Győző egész Budapestnek.

Szalad a sok sürgöny az egész világba

De nincs Kecskeméthy seholsem, hiába!

Ez is látta, az is - az ott, ez meg emitt

De mégse fogták el a gaz Kecskeméthyt.

Rendőrök az utcán lámpással járkálnak

Kecskeméthy úrra hátha rátalálnak.

Pár ártatlan urat mindjárt el is fogtak

De Kecskeméthyre még rá nem akadtak.

Legjobban búsulnak suszterek és szabók

Legjobban siratják ők a félmilliót.

Sok váltó és számla kiált fel az égre,

Halált kérve a gaz sikkasztó fejére.

Hiába keresik Kecskeméthy Győzőt,

Kijátszotta ő a tengersok üldözőt.

Nevetséges neki ez az egész hűhó

És Budapest sóhajt: szervusz félmillió!