A gyerek:
Szépen kérem most apuskát,
Vegyen nekem kis géppuskát,
Vegyen lángvetőt meg tankot,
Meg egy gép-postagalambot.
Az apja:
Jaj fiacskám, ez a vágyad
Bizony fáj a te apádnak,
Mondjad csak, hát olyan szépek
Itt ezek a gyilkos gépek?
Könyökmankón bénák járnak,
Gyufát a vakok kínálnak,
Sír az özvegy, sír az árva,
Nincs orvosság bánatára.
Rémlenek romok a Várban,
Lánchíd térdel a Dunában,
Gyász itt széjjelnézni nékünk,
Oda minden díszünk, ékünk.
Debrecenek meg Szegednek
Sebei mikor hegednek?
Tiszán túl meg Tiszán innen
Mikor gyógyul itt meg minden?
Húgocskád, lám, bábut kedvel.
Néked sem kell, ugye, fegyver,
Válassz fiam, válassz szebbet,
Vidámabbat, kedvesebbet.
Tyű, karikás-ostor, nézzed!
Ott meg finom lombfűrészet
S amott az érdekes kábel,
Tudod-é, hogy bontanád el?
Itt egy óceán-hajócska,
Meg vasút, új és nem ócska,
Csuda expressz, nem is drága,
Elvisz majd Tündérországba.
1945
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论