Egy kis öreg ember

Ott ül az ablaknál

Az asztalka mellett

Egy kis öreg ember,

Varr, varr pápaszemmel.

Ki olvasta azt meg,

Hány öltést tesz egy nap,

S hányat tett azóta,

Mióta szabócska.

Varrja a kabátot,

Varrja a nadrágot,

Fel-le jár a karja,

Varrja, varrja, varrja.

Őt sohase láttam

Kávéházban ülni,

Lóversenyre menni,

A korzón pihenni.

Se a strandra nem jár

A kánikulában,

Ő rá nem ér arra,

Öltönyünket varrja.

Ő csak púposkodik,

Ő csak vakoskodik,

Csak reggeltől estig

Öregszik, öregszik.

Illő lenne, hidd el,

Hogy kezet csókoljunk

Úgy mint nagyapónak,

Az öreg szabónak.