Rózsa levele a nevelőből

Kedves anyám! Ami érdekel

Pontosan megírom levelemben.

Napjaim hogy’ telnek itten el,

S mi foglal el távol tőled engem.

Majd meglátod, édes jó anyám,

Egy év óta mily sokat haladtam.

Alig-alig fogsz ismerni rám,

Ha megtérek észben gazdagabban.

Hogy tul sokat tanulunk, ne hidd.

Ha tanultunk, mulatunk is egykép’,

A jó nénék ezt megengedik,

Ha jók voltunk s jól tudtuk a leczkét.

Csöndes, egyszerű élet van itt,

Van barátném, dús a szeretetben.

Velem itt nagyon sok lány lakik,

S valamennyi lányka szeret engem.

Mívelt nők oktatnak engemet

Tanitanak minden jóra, szépre.

S szeretnek mint kis testvérüket

S én hálás és jó vagyok cserébe.

Itt vagyok s tanúlok szívesen,

Tudom is, hogy ez hasznomra válik.

Óh, de néha már alig lesem

Ölelésed’, szívem haza vágyik.

Kis falunk patakja, erdeje

Hívogat a távolból magához,

A falu harangja szól: Gyere

A legjobb, legáldottabb anyához!