EGY ÚJSZÜLÖTT GYERMEK HALÁLÁRA.

Alig jött s már is elhagyott,

A kit úgy vártatok,

Szerelmeteknek gyermeke; -

Szülék, ne sírjatok!

Édes a hosszu nyúgalom,

Bár percznyi lét után:

Nem jó nekünk a föld szinén,

Alatta jobb talán.

Hisz azt, mi életünkbe’ szép,

Ő már élvezte itt:

A napnak meleg sugarát

S anyjának csókjait.

1840.