Májusnak rögtön vége már
És jő a nyár, oh jő a nyár
És feleségem, a zsivány,
Megint új kalapot kíván.
A napsugár forrón bomol
S a hat gyerekem ostromol.
Mit akarnak a gyerekek?
- Hogy nyári holmikat vegyek.
És nőm elszántan, zordonul,
Bőszen a nyakamba borul
S egy édes titkot súg nekem:
- Fürdőre mennék, édesem!
Oh június lesz, június
Azért vagyok most mélabús
S egy sóhaj ajkaimra száll:
- Fene egyen meg, üde nyár!
S míg macerál a hitvesem,
Én elborongok csöndesen,
Hogy minek is naptár nekem:
A naptár nem szükségletem.
Hisz az idényt a drága nőm
Megállapítja kitűnőn,
Megtudom tőle hamarost:
Nyár lesz-e, vagy tél lesz-e most.
Bátran rábízhatom magam,
Oly nagyszerű szimatja van.
Most fürdőt pedz és oly sóvár...
S én vígan szólok: - Itt a nyár!
Majd hogyha boáról regél,
Búsan sóhajtom: - Itt a tél!...
Oh egy kincset megér nekem
Szép, időjelző hitvesem!...
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论