Dalok a feloszlatásról

1.

A tisztelt Ház feloszlik hétfőn,

Feloszlik, mint egy holttetem -

S az épület szól mélabúsan:

„E hét jól kezdődik nekem!”

2.

Egy új honatya kesereg:

A fene egye meg!

Megválasztottak tavaly engem

S azóta szörnyű csendben,

Azóta elátkozva élek:

Sohsem beszélek!

A választásom vagyonba került

És föltünni nem sikerült.

Kiadtam őrült összeget -

Most érte mit vegyek?

Híres, neves fiú nem lettem,

Mint honatya halvaszülettem.

A fáma rólam csunyán hallgat,

Álmok, remények, ah, megcsaltak.

A kurir hétfőn egyet int -

S kezdhetem elülről megint!

3.

A portás szól:

- Ezt szeretem,

Bécs dolga jól esik nekem.

Feloszlatják a Házat folyton,

Húzom a pénzt s nincs semmi dolgom.

Kis forgalom és nagy haszon -

Rivierára utazom.

4.

A hon ma gyógyulásra éhes

És gyógyulást vajjon mi ád? -

Kristóffy buzgón engedélyez

Kedvenceinek patikát.

A haza egyre betegebb lesz

S így egyre több patika kell -

Kap rá jogot, ki jó, ki kedves,

S Kristóffyhoz megy érte fel.

Patika Pesten száz meg száz van,

Sőt van már ezer meg ezer,

Patika lesz már minden házban,

A költőnek higyjétek el.

S mi lesz a tisztelt Házzal, kérem,

Mit bezár a közel jövő? -

Ahogy én Kristóffyt ismérem,

Kiadja gyógyszertárnak ő!