Hetivers [25]

I.

Izzadva irtam akkor is,

Mikor dúlt január, -

Most kétszeresen izzadok:

Mert itt nyár.

Nagyon, nagyon meleg vagyon...

Jó vón' nyaralni már,

De pénzt hevével nem hozott

A nyár, a nyár.

Nagyon, nagyon meleg vagyon...

És pénzem nincs - mi kár! -

Hát hidegen fogadlak én,

Oh nyár, oh nyár!

Akinek Isten pénzt adott,

Most arra Tátra vár;

Én, sajna, Pesten töltelek,

Oh nyár, oh nyár!

...Fölösleged eltenni most

Bárcsak lehetne, bár:

És fűtenem télen vele...

Oh nyár, oh nyár!

Ó, mert szobám nagyon hideg,

Ha jő a január -

S télen sóváran suttogom:

Oh nyár, oh nyár!

Nyáron hidegre nem telik

- Szomorú, ugyebár? -

S télen hevedre nincsen pénz,

Oh nyár, oh nyár!

II.

Norvégiában a minap

- Mily szörnyű gondolat! -

Oszkár királyt, norvég királyt

Elcsapták, mint olyat.

És semmi harc és semmi vér,

Semmi romantika...

Szegény király dühös lehet,

Akárcsak egy bika!

A trónon mélabúsan ül

- Oh gyászos, árva sor -

És néha-néha fölsohajt:

„Seckerhets tendstichor!...”

Egy értesítés jött csupán

S oly szürke az irály:

„Tudatjuk tisztelettel önt,

Hogy ön már nem király.”

Hőskölteményt hogy zengjenek

Ez ügyről valaha?

Oszkár, rajtad kacagni kell,

Kacagni: hahaha!

Kacagni? Nem: a szánalom

Fog el e tény miatt:

Szegény király - most már csupán

Egy országa maradt!...