El, Nagyváradra!

Én lakatra véltem tenni ajkatok,

S nem lehet kifogni soha rajtatok:

'sz most, csak most beszéltek!...

S Pestet s a vidéket

Lázítjátok... hej, most lőttem nagy bakot!

Súlyos ez a helyzet tényleg, igazán:

Forradalmi szél zúg végig a hazán...

Ez a kisded játék

Oly könnyűnek látszék...

Nem hittem, hogy ilyen nagy bajt hozna rám...

... „Nagyváradi dombon...” - régi nóta már:

Várad népe engem szívrepesve vár.

Nagyváradi dombon

Oszlik szét a gondom:

Nagyvárad nyomában béke üdve jár...

Nagyvárad majd nékem hej, igazat ád:

Én mentem meg, nem más, a szegény hazát!

Ugra, Geszt, s a többi

Bizalmát kiönti...

És Polónyit sújtja ott a honfivád.

S Nagyváradról lábam a vidékre lép:

Fölvilágosítlak, istenadta nép.

Nagyszerű személyem

Hat reád, remélem...

Szólok hozzád: tőlem ez fölötte szép!...

Miről meg nem győztem Széllt és Apponyit,

Mit kárhoztat, aki törvényhez konyít:

Majd a nép megérti,

Asszony, gyermek, férfi:

Klotűr kell a népnek, megmutatom itt!

Majd elmondom, mily szép a revízió;

Hogy veszélyes volna: agyrém, vízió!...

A klotűr oly édes,

S szól a nép szívéhez:

A klotűr, ah jobb, mint minden földi jó!

A klotűr a népnek áldás és haszon:

Fogható ekébe, hogyha nincs barom.

Az ital, az étel;

Az: ha útlevél kell...

S műtrágyának szintén alkalmas nagyon...

A klotűr - hisz az csak szépet, jót akar,

A klotűr az, ami ápol, eltakar...

Ah, hisz olyan jó ez:

Ha revízió lesz,

Nem fáj semmi többé, boldog a magyar!

Népies szavakkal mind ezt mondom le én -

S a föld árva népe sírva hull elém...

Dalt csinál maholnap

A revíziónak...

S én is népszerűvé válok, annyi tény!

... „Nagyváradi dombon...” - régi nóta már:

Nagyvárad most engem szívrepesve vár,

Nagyváradi dombon

Oszlik szét a gondom:

Nagyvárad nyomában béke üdve jár!...