Háború [2]

Vérben forgó szemmel a nagykövet

Jegyzéket döf, ultimátumot lövet,

Zúgnak siffrirozott táviratok,

Békét és szeretetet siratok.

Ó mert iszonyú és ó mert szomorú,

Mikor kitör a gyilkos háború.

Ezek rendkívüli és végzetes idők,

Kivált a tőzsdén délelőtt.

Nézd meg, ha jó idegeid vannak,

Hogy a részvények milyet zuhannak.

A pún háború óta - az égre -

Nem szakadt rá a csőd annyi cégre.

S arcod rémült kifejezést öltsön,

Se Párisban, se Londonban nincs kölcsön.

Dúlt arcú futár robog, megannyi,

Lovat, zabot, golyót, cipőt eladni.

Tömegek futnak - oda nézzetek -

A bankból visszavenni a pénzeket.

A levegőég jajjal megtelik,

A liszt árát nagyon felemelik.

No és azt is mondják, hogy rengeteg kába

Ember elmegy majd a csatába,

És nem tudom miért, míg van lőszer,

Lövöldözik egymást, mint a nyulat ősszel.

Sok-sok ember meghal... a harcmezőn csend honol...

No de ez már nem olyan komoly.