Kijártad minden iskolád,
Öcsém állj meg, ne lépj tovább,
A kislány várjon egy kicsit
S a blues s a jazz mely úgy visit.
Az élet jön most, a világ,
Még egy percig maradj diák:
Füleljed bátyád tanait,
Mert boldogulásra tanít.
Jaj féltelek nagyon, gyerek,
Hemzsegnek nézd az emberek,
Vigyázz hogy életútadon
Ne tapossanak majd agyon.
Vigyázz ha jársz, vigyázz ha állsz,
Vigyázz ha autóbuszra szállsz,
Ki már föllépne, hogy nagy úr,
Lökd félre irgalmatlanul.
Lábára hágsz valakinek,
Pardont sose hadarj, minek?
Sőt, tyúkszemét gázold le, le,
Éreztesd súlyodat vele.
Tyúkszemről tyúkszemre haladj,
A muszkli fontos, nem az agy,
Bolond kinek az esze sok,
Csak a buták az okosok.
Hát légy okos, sose feledd
Fajtádért fájó kebeled
És mindennap hördűlj nagyot:
Csúda de nagy magyar vagyok!
Addig danoljad ezt a dalt
Míg nem szerzel szép hivatalt,
Mandátumot, mozit, pazar
Villát, mint kárvallott magyar.
Ó hát a nők! A nők fiam
Neked nyílnak mindannyian:
Akárki lánya asszonya,
Tipord el és robogj tova.
Ami kis szív szívedbe bújt,
Enyésszen el a nyomorúlt,
Hogy jól múlass völgyön hegyen,
Eged hogy felhőtlen legyen.
S ajánlom jól, igyál egyél,
Nyolcvan kiló hamar legyél,
Fejed legyen dagadt, tokás,
Mint ősnemes magyar szokás.
És még nagyobb pofát csinálj
Hogy fölfelé is imponálj
Lefogadom hogy erre fel
Majd méltóságos úr leszel.
Ha indul háború, hevülj,
Hadat kerülj: csak Pesten ülj,
A belső frontot óva ódd,
Van itt tenni-vennivalód.
Szalámit végy, kávét vajat,
Tanár rágjon kenyérhajat:
Elvész hazánk? mint illik, azt
Pezsgő, cigány mellett sirasd.
A lelkieket szép öcsém
Ni majdnem elfelejtem én:
A lelkieket meg ne vesd,
A gyöngét lelkedből nevesd,
Sajnáld, sajnáld le aki bal
Oldali igéket szaval,
Hitlert csodáld, imádd a vért,
Heil! lelkesedj a pogromért.
Becsuktad a kalandregényt,
Megfullasztod a lámpafényt:
Akármilyen sötét az éj,
Akárhogy villámlik, ne félj.
Ne félj, ne szeppenj cimbora,
Krisztus nem áll eléd soha,
Keresztjéről le sose jő,
Jól oda van szegezve ő.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论