Abbáziában

Ha Pesten már a nyár nagyon galád,

Bepakkol tiz kofferbe a család,

S elvánszorog, mint a divat kivánja,

Abbáziába.

Ott a Lipótváros, meg a Teréz,

Odamegy Pest, mikor nyáron kivész,

Ott van minden hordár meg minden bába,

Abbáziába.

Az Adriában igy cseveg a hab:

Nini megint itt uszkál a Jakab,

S Alisz is fürdik, mert oly szép a lába,

Abbáziába.

Pick urnak ujra két tyukszeme nőtt,

Azokkal is fixirozza a nőt,

S belémarkol a hölgyek vádlijába,

Abbáziába.

A strandon ott izzad tout Budapest,

Alsózni a papa még itt se rest,

Míg a mama a vízbe nem cibálja,

Abbáziába.

S szól mindenütt a panasz, a vita,

Hogy itt mindenki izraelita,

Zsidó a pápa és zsidó a cápa,

Abbáziába,

Abbáziába!