Chiffrirozott táviratok: jönnek-mennek.
Külügyminiszter: „Milyen pechem van. Csak le ne járjam magamat.”
Egyik uralkodó: fogadja a másik állam nagykövetét.
Ez a nagykövet: „Istenem, talán itt kell hagyni ezt a várost, amelyben olyan kedélyes nép lakik és amelyet úgy megszoktam.”
A másik uralkodó: fogadja az egyik állam nagykövetét.
Ez a nagykövet: „Ó ragyogó esték a balletben.”
A vezérkari főnök: Napoleonra gondol.
A tábornok: „Jaj, nyugdijaznak!”
Az ezredes: „Tábornok leszek.”
A kapitány: „Ezredes lehetek.”
A hadnagy: „Kapitány lehetek.”
A káplár: „Elveszek egy zászlót, oszt medaliát kapok.”
A közlegény: „Ha a mutatóujjamat levágtam volna, nem vettek volna be.”
Az édesanyja: „Drága szép fiam, látom-e még valaha.”
Dr. Tartalékos: „A fene egye meg azt a rongyos Durazzót.”
A felesége: „Istenem, istenem.”
A gyereke: „Fáj a torkom.”
Az iparos: „Nem kapok megrendelést.”
A kereskedő: „Mi lesz az üzlettel!”
A bankár: „Tönkrementem!”
Munkások: Le a háboruval!
Rendőrök: elkergetik őket.
A lélek intelligenciája: szenved.
A kolera: dul.
Durazzo fölött az ég: kék.
Tölténygyárak: sürgős megrendeléseket kapnak.
A művészet: kétségbeesik.
Krisztus tanai: hatályon kívül helyeztetnek.
Páris népe: az örömök és szépségek felé siet.
A csók: édes.
A szerbek: csunyák és műveletlenek.
A srapnel: a legundokabb találmánya az emberi észnek.
Az élet: a legfontosabb dolog a világon.
Isten: ?
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论