Nápolyi dal
Ninának ablaka
Sötét ma éjszaka,
Lenn áll a kedvese, Nináját hívja.
De nem felel Nina, kis húga jön helyette,
Szegény fiú, Ninád meghalt, el van temetve.
Egyedül hálni fél, mindég azt sírta,
Most sok csendes halott közt
Alszik már a sírba,
Most sok csendes halott közt
Alszik már a sírba.
Szép vőlegény, te már
Ninára itt ne várj,
Ha látnád kedvesed, mi lett belőle.
Száján mindig virágzott víg nótája, csókja,
Száján a fű nő és féreg sétál azóta,
Sirasd, szeresd, gondolj hű szeretődre,
Adj néki szerenádot:
Menj a temetőbe,
Adj neki szerenádot:
Menj a temetőbe.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论