Forradalom


A jégerekben vér lobog,
Zörrennek a zárt ablakok,
Az éjszakában piros árnyak
Kísértve, kóvályogva járnak.

Csak forrj, csak rengj, bús márciusi föld,
Akit zsarnoknak vélsz, csak fojtsad, öld,
Csak rázd, embersors, bús bilincseid,
Hogy van megváltás, üdv, csak hidd, csak hidd!

Hogy láncot törve kovácsolsz új láncot:
Ne tudd és legyen hős ez akarásod,
Lesz minden újra egyforma kiholt,
De Te ne tudd, hogy mindhiába volt.

1917 március


作者
Sándor Reményik

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Remenyik_01052/Remenyik_01052_0047.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论