CARTES POSTALES


Chartresból Páris felé

A vonaton a lámpa haldokolt,
a lengő ablakokra néha rátapadt a hold,
szemközt katona ült, szivén egy szőke lány
világitott. A lány mosolygott, könnyü álma volt.

Versailles

Felforr a tó és tükre pattan,
kövér halakból dől az ikra,
karcsu lányok nézik mozdulatlan,
arany csöppek hullnak lábaikra.

Jardin du Luxembourg

A gyermekek turkáló ujjain
még vígan perg a friss homok,
de hívogatják őket már kötéseik
mögül a tűkkel dolgos asszonyok.

Quai de Montebello

Kislány futott el épen,
almát tartott kezében.
Piros, nagy alma volt,
a kislány ráhajolt.
Lehellet még az égen,
olyan halvány a hold.

Place de la Notre-Dame

Dobd el a rémes ujságot, vidám
fehér felhőt lenget a Notre-Dame;
ne gondolj másra, ül le, nézelődj,
figyelj! mert holnap úgyis nélküled
bomlik a tér fölött a szürkület.


作者
拉多诺蒂·米克洛什

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Radnoti_001/Radnoti_001_13683_0009.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论