Vén szélmalom nagy, tépett szárnya áll.
Nem élet őröl itt, de a halál.
Csak a tücsök szól lomha lomb alól
És ő is, ő is elmúlást dalol:
Hogy megy a nyár és jön a téli sár,
Szegény tücsökre akkor majd mi vár?
Az unt úton pipás nyugalmasan
Ballag a polgár, neki dolga van.
Nem sürgős munka: ballagós dolog.
A tüze pislog, a szava dohog.
Egy költő járt itt, kit vész s láz üzött...
Pipálj csak, polgár, cirpelj csak, tücsök!
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论