BESZÉLGETÉS EGY SZEKFŰVEL

Ha a magyar Helikon adta,

Hervatag a hitünk s a szekfünk.

Azért bánatba sohse essünk.

Kicsi virág, szegény virág,

Úgyis eldoblak, beszélgessünk.

Te tudod, hogy én adtam többet.

Fenének kellett, amit adtak

És az se, amit megtagadtak.

Kicsi virág, szegény virág,

Hagyjatok meg úrnak, Magamnak.

Magyar gomb-lyuk virággal is bús,

Rád mégis sokak foga vásott.

Mély, nagy szemem megbabonázott.

Kicsi virág, szegény virág,

Irigyelnek a zabolások.

Míg nem jöttem, koldusok voltak,

Még sírni sem sírhattak szépen.

Én siratom magam s a népem,

Kicsi virág, szegény virág,

De ha megunom, általlépem.

Sok keresnivalóm itt úgy sincs,

Az ő Lomnicukon már ültem,

Tátrát és Karsztot átröpültem.

Kicsi virág, szegény virág,

Te tudod, hogy nem lelkesültem.

Én magamért vagyok s magamnak.

Akkor is, hogyha nótát mondok

S elpusztítnak rímek és gondok.

Kicsi virág, szegény virág,

Mért irigyelnek a bolondok?

Drága tudás az én tudásom

S egy szekfü is sok a magyarnak.

Irigy buták űznek, zavarnak.

Kicsi virág, szegény virág,

Hiszen eldoblak. Mit akarnak?